摘要：A rövid tanulmány egy táblakép faanyagának vizsgálata során nyert tanulságokat foglalja össze. Az alapkérdés atáblakép keltezése lett volna dendrokronológiai módszerrel. Az évgyűrűszerkezet vizsgálatánál törekedtünk aműtárgy legcsekélyebb mértékű roncsolására. A táblakép alsó élén políroztuk a három faelemet. A polírozottfelületekről fényképet készítettünk és a fotókon képelemző programot használva számoltuk, valamint mértük azévgyűrűket, illetve a nagy nagyítással készített képeket használtuk a fafaj meghatározásnál is.A képek feldolgozásakor kiderült, hogy a faelemek meglehetősen csekély számú évgyűrűt tartalmaznak (max. 17évgyűrű), sőt mivel az előzetes információkkal szemben a fafaj sem tölgynek, hanem fehér akácnak (Robiniapseudoacacia) bizonyult, így érdemi dendrokronológiai vizsgálatra nem nyílt lehetőség. Azonban a fafajmeghatározás mégis közelebb vezetett a táblakép lehetséges keletkezésének behatárolásához. A fehér akácbehurcolása Magyarországra a 18. század végén történt. Alföldi elterjesztése pedig az 1820-as évek másodikfelétől lendült fel. A faanyagban található 17 évgyűrűt, illetve további korrekciók miatt legalább 26 évetfigyelembe véve a táblakép faanyaga biztosan nem lehet 1853 AD előtti kivágás, így a táblakép készítési dátumalegkorábban a 19. század második felére tehető. Tudomásunk szerint ez a munka az első hazai táblaképendigitális fotó felhasználásával végzett dendrokronológiai elemzési kísérlet. S bár valódi dendrokronológiaielemzésre nem volt alkalmas a faanyag, de a fafaj meghatározás mégis hozzásegített a táblakép keletkezésidátumának tisztázásához. További hasznos módszertani tapasztalat, hogy a nagyfelbontású fényképezés és azerre épülő digitális képelemzés alkalmazható mérési megoldásnak bizonyult mintavétellel nem károsíthatóműtárgyak dendrokronológiai vizsgálathoz
其他摘要：This short paper summarizes experience gain during dendroanatomical and dendrochronological study of thewooden material of a panel painting assisted by digital image analysis. Primary aims were to identify thespecies, the origin of the wooden material and the classical dendrochronological assessment. Hidden surfaceswere polished and documented using a high resolution DSLR camera. The analysis of the images has beenperformed using ArcMap 10.3 software. Because only few (max 17) rings have been found in the samples,traditional dendrochronological analysis practically failed. However, dendroanatomical analysis revealed thewood is black locust (Robinia pseudoacacia). Black locust locust had been introduced to Hungary at the end ofthe 18th century. Its spreading period started from the late 1820s. Considering the total number of tree rings(17), the estimated pith offset (+5 years), and the sapwood corrections (+2 years) the earliest potential fellingdate of the tree was probably after 1853 AD. Therefore panel painting was prepared not before the second halfof the 19th century.Up to our knowledge this research is the first attempt for dendrochronological analysis of a panel painting usingdigital images in Hungary. The methodological message of the present results is, in agreement with previousobservations, that the photography-assisted method could indeed be a viable approach for wood identificationand dendrochronology
