摘要：Az isztriai amphorák archeometriai vizsgálatának kettős célja volt. Elsősorban az amphorák nyersanyagánakpontos megismerését, a forráskőzetek azonosítását és a lehetséges nyersanyag beszerzési helyek behatárolásáttűztük ki feladatul. Ezen kívül szerettük volna jobban megismerni a fažanai amphora gyártás technológiáját,műszaki körülményeit. Vizsgálati eredményeinket az általunk alkalmazott módszerek elvégzésének sorrendjébenmutatjuk be.Munkánk során egyértelművé vált, hogy a mélyreható, részletekbe menő polarizációs mikroszkópi összehasonlítóvizsgálat segítségével igen nagy pontossággal megállapítható, milyen kőzetfajták alkothatták az isztriaiamphorák nyersanyagát. A lehetséges nyersanyagok gyakorlati alkalmazhatóságát és az összetételükbőllevonható gyakorlati következtetéseket fazekas kísérletekkel állapítottuk meg. A nyersanyag összetevőinekkeverési arányát a nehézásvány és kémiai vizsgálatokból lehet pontosabban megállapítani. Az alapanyag égetéssorán elszenvedett szöveti és ásványos összetételi változásainak egyes állomásait az elektronmikroszkóposvizsgálatokkal lehetett legjobban megfigyelni.Vizsgálatainkkal bizonyítottuk, hogy az Fažanában gyártott Dr. 6B típusú amphorák nyersanyagának főösszetevője az Isztriai-félsziget középső-északi részén, felszínen nagy mennyiségben megtalálható kainozós flisvolt, ami esetenként kevés terra rossával és recens tengerparti üledékkel keveredett. Mivel a Trieszti-öböl délirésze kisebb öbleinek (pl. Piráni-öböl) tengerpartján éppen ilyen összetételű iszapot találtunk, feltételezzük, hogyezt a természetes, homogén keveréket termelték ki, és ballasztként használva szállították Fažanába. Az amphorákegy részét tisztán ebből a természetes keverékből formázhatták, más részének nyersanyagához ehhez az iszaphozkis mennyiségű helyi tengerparti finom homokot keverhettek.
其他摘要：The purpose of the archaeometric study of Istrian amphorae was twofold. The main goals were the recognitionof the raw material of amphorae, the identification of the source rock types and the delimitation of purchasingsites of possible raw materials. In addition, we would like to get better knowledge about the technical conditionsof amphora producing. Our results are presented in order of usage of different methods.During our research it became clear, that by the help of detailed and an in-depth comparative petrographicstudy the rock types forming the raw material of Istrian amphorae could be determined with great accuracy. Thepractical applicability of the possible raw materials and the practical conclusions could be drawn from theircomposition were determined by pottery experiments. The mixing rate of the components of the raw materialcould determined more precisely by micromineralogy and chemical analyses. The different stages of textural andmineralogical changes of the groundmass of the amphorae during firing could best followed by electronmicroscopic method.Our research proved that the main component of the raw material of Fažana Dr. 6B amphorae was the Cenozoicflysch which is widespread in Middle-North Istria. This material was mixed with few terra rossa and recent seashore sediment. Since we found muddy sediment with similar composition on the sea shore of small bays (i.e.Piran bay) of Triest gulf, we suppose that this natural homogenous mixture was excavated and transported byship as ballast material to Fažana. One part of these amphorae were manufactured purely from this naturalmixture, for other part of them this mud was artificially mixed with small amount of local fine grained recentmarine sand.At the end of the current paper, an English summary is given
