摘要：Talán nem bizonyos,hogy épp nemzetközi vagy országos folyóirat-sajtóba való,s még izgalmasabb kérdés:mennyire hatja át a kor kutatóinak,múlt-keresõinek tudatát,érdeklõdését egy éppen felszínre kerülõ forrásanyag vagy több ilyen összegzése – de ennek mindenkori súlya való- jában az idõben dõl el,s nem az egynapos érdeklõdés táplálja majd,hanem a mértékadó kutatói, tudományos,vagy hogy épp le ne becsüljük:a helyi olvasói szándék és értékrend dönti el sokszor. Engedtessék Márkus István nagykõrösi monográfiájára utalni,Szabó Zoltán mezõkövesdi,Erdei Ferenc makói,Tóth Zoltán szekszárdi,Bálint Sándor szegedi vagy Granasztói Péter kiskunhalasi monográfiáira utalni,melyek épp korukban(1930-as,1970-80-as vagy 2000-es évek) szociográfiai,település- vagy városkutatási szakirodalmában jóval megjelenésük után érték csak el a korral együtt elmélyedõ és értékrendi változásba is bekerült megbecsültségüket.Nem bizonyos, hogy analóg a példa,de mikor Novák László a mezõvárosi,Tálasi István kiskunsági,Moldova György komlói,Õrszigethy Erzsébet vagy Barna Gábor nagyalföldi,Szakál Gyula gyõri és más alkotók további települési monográfiáit sorolhatjuk,vajon eszünkbe juthat-e a helytörténészek ama széles múltba vezetõ alkotói köre,mely nélkül ma egy-egy település története,önképe, szerepválasztása sem mondható érdeminek.
