摘要：Az 1945–49 közötti népbírósági perekről többé-kevésbé megegyezik a történészek nagyobb részének véleménye.1 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945.M.E.sz.január 25-i rendelete alapján létrehozott,a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot alkotó koalíció pártjai(Magyar Kommunista Párt – MKP,Magyarországi Szociáldemokrata Párt – MSZDP, Nemzeti Parasztpárt – NPP,Független Kisgazdapárt – FKGP,Polgári Demokrata Párt – PDP)és a szakszervezetek részéről delegált „népbírók”-ból és egy szakképzett bíróból(akinek szavazategyenlőségnél volt döntő szava)álló népbíróságok által meghozott ítéletek jelentős része koncepciós jellegű volt.Ez természetesen nem azt jelenti,hogy mindenki ártatlan lett volna,akit a népbíróságok elő állítottak,ám az kétségtelen,hogy az első fokú ítéletek döntő többségét politikai alapon hozták meg.(Számos esetben megfigyelhető,hogy a vádlott bűnösségét a baloldali népbírók megszavazták,míg a jobboldali népbírók a felmentésre szavaztak.)Mivel pártdelegáltak dönthettek a bűnösség kérdésében,megteremtődött annak a lehetősége,hogy a népbíráskodás a pártpolitikai csatározások színterévé váljék.
