摘要：Afrika 30,3 millió km² területtel Ázsia után a földkerekség második legnagyobb kiterffjedésű kontinense.A szuezi csatorna megépítéséig(1869)120 km-es földhíd kötötte össze Ázsiával.Természetföldrajzi szempontból kétséget kizáróan egy Afrikáról beszélhetünk, a területén található 53 országgal és a kontinenshez tartozó kisebb-nagyobb szigetekkel, valamint szigetcsoporttal.Társadalom-földrajzi szempontból azonban ugyanannak a kon?tinensnek számos szegmenséről van ismeretünk.Egyrészt,a társadalomtudósok egy cso?portja „két Afrikát” különböztet meg:Fekete-Afrikát és az iszlám által uralt Észak-Afrikát. Másrészt,a földrész rejtett területein nyomokban továbbra is megtalálható a modern előtti törzsi Afrika,noha a „nyugattól” teljesen már nem érintetlenül.Ahol viszont a modernizáció hatása szabadon érvényesülhetett,ott „nyugatiasodott” metropoliszok emelkednek(Pretoria, Fokváros,Johannesburg,Abuja,Lagos,stb.)és azok lakosai ennek megfelelő társadalmi modelleket próbálnak megvalósítani,több-kevesebb sikerrel.A XIX.századi gyarmatosítás szintén maradandó nyomot hagyott Afrika országainak társadalmi(kulturális,politikai, vallási stb.)életében és ez tovább árnyalta az egyébként is sokrétű fekete-afrikai kulturális teret.A XX.század második felének dekolonizációs folyamata és Afrika független országainak születése újabb lépést jelentett a kontinens államainak fejlődésében.Tanulmányomban a Szahara alatti Afrika társadalomföldrajzát vizsgálom a XX-XXI.század fordulóján,annak történeti földrajzi előzményeivel.Reflexióm megírásához felhasználtam az ENSZ,a Világ Bank,a WTO által publikált adatokat és más világszervezetek hivatalos statisztikáit,továbbá az irodalomjegyzékben feltüntetett magyar és idegen nyelvű szakirodalmakat.
