摘要：A tanulmány célja a községi népességszám változásának elemzése a rend‐ szerváltozástól 2016-ig terjedő időszakban. A kutatás céljának megvalósításához új tele‐ pülési szintű adatbázisba rendeztük a KSH és a TEIR adatait. Az elemzés a községi népesség abszolút számának alakulását, valamint a változatlan közigazgatási besorolású községek adatait is magában foglalja, valamint röviden bemutatja a városi státuszt elnye‐ rő települések népességének változását is. Tanulmányunk a települések, és ezek közül a falvak népességváltozásának hosszú időtartamú trendjeiről szól, és bemutatja az 1995 és 2016 között mindvégig községi státuszú települések vándorlási és demográ_ai folyama‐ tait, a népességdinamikai változásokat, a települések fejlettségi dimenzióinak és a népes‐ ségszám változásának összefüggéseit. A tanulmány alapjául szolgáló elemzések rámu‐ tatnak az abszolút községi népességszám nagymértékű csökkenésére, ugyanakkor a községi besorolású települések népességének nagyfokú stabilitására is. Tanulmányunk elemzi a népesség szerinti faluosztályok között végbemenő erőteljes vándorlási folyama‐ tokat, valamint a vándorlás hátterében álló legfontosabb motiváló erőket is. A falvak legnagyobb népességvesztése a 152 várossá nyilvánítás következménye. A folyamatosan községi besorolású falvak népességének a csökkenése csak három százalék körüli, ugyanakkor a „község” kategóriához tartozó települések között jelentős vándorlás történt. A kisfalvak lakossága gyorsuló ütemben csökken, a nagyobb falvakba vándorol, és ez a folyamat mind a nagyobb községek, mind az aprófalvak társadalmának szerkeze‐ tét és életesélyeit átalakítja.
