摘要：A magyarországi mezőgazdaság helyzetére a csökkenő versenyképesség, pozíció- és piacvesztés jellemző, belföldön és külföldön. A hazai agrárvilág legsúlyosabb gondja a változó piaci körülményekhez való alkalmazkodás hiánya, amiben sajnos szerepet játszik az is, hogy az egyébként szükségszerű mezőgazdasági rendszerváltás nem járt együtt korszerű agrárstratégia kibontakozásával, az EU csatlakozásra való megfelelő felkészüléssel. Rendkívül káros a termelési szerkezet extenzív irányú eltolódása, az alacsony jövedelemtermelő képesség. A kiindulási állapot mellett, a helyzet megváltoztatásában célszerű számolni az európai mezőgazdaság és agrárpolitika változásaival is. A versenyképesség javítása közmegegyezésre épülő stratégiát, komplex tennivalókat igényel. Ebben szerepet játszik az agrárpiacok várható liberalizálása, a biotechnológiával, a GMO növényekkel kapcsolatos hazai jövőbeni álláspont, a bioenergiai fejlesztés mérlegelése, a KAP jövője, a hazai harmonikus üzemi struktúra, a földtulajdon rendezése, a gyors technológiai fejlesztés, melyen belül különösen fontos a kutatások felkarolása, sürgető a termelők összefogása, az állami és magánszféra hatékonyabb együttműködése, valamint a mezőgazdaság és vidék új típusú szintézise.
其他摘要：Hungarian agriculture is characterised by declining competitiveness and loss of position and markets both at home and abroad. The gravest problem of the domestic farming world is the lack of adaptation to changing market conditions. A contributory factor to this unfortunate situation was the fact that the change of agricultural regime, that had in any case been well over due, did not taken place according to an up to date agricultural strategy, after adequate preparations before joining the EU. The shift of production structure toward extensive farming, low income producing capacity, is exceptionally harmful. In attempting to make improvements it is advisable to consider the present situation in the light of forthcoming changes in European farming and agricultural policies. Improvements in competitiveness require a strategy based on consensus and a serious of complex tasks to execute. Factors to be considered are the expected liberalisation of agricultural markets, the domestic approaches relating to bio-technology and GMO plants, evaluation of bio-energy production, future of CAP, harmony of domestic industrial structure, settlement of land ownership questions and rapid technological developments with particular emphasis on supporting scientifi c research, cooperation of farmers, effective co-operation between private and state concerns and a new type of synthesis of agriculture and countryside
