摘要：A termőföld kérdése a „rendszerváltástól” kezdődően új megvilágításba került. Az azt megelőző évtizedekben hazánkban uralkodó marxi munkaérték-elmélet alapján a termőföldnek, mint a mezőgazdaság legfőbb termelési tényezőjének – mivel az nem a munka eredményeként keletkezett – hivatalosan nem volt értéke. Nem létezett valójában földpiac sem. A magántulajdon körében hagyott kis parcellák esetenkénti adásvétele még csak jelzőértékként sem volt értelmezhető a föld árára vonatkozóan. Az elmúlt két évtized agrárpolitikai koncepciótlansága, és ebből eredően a birtokpolitika, valamint a mezőgazdasági üzemszabályozás elmaradása következtében a hazai földtulajdon-, valamint a birtokviszonyok a kárpótlási folyamat eredményét, illetve annak tovább torzult módosulásait tükrözik. A bemerevedett birtokszerkezeten nehéz változtatni. A birtokrendezés és annak egyik formája, a földcsere tekintetében az érdekképviseleti szerveknek – MAGOSZ, MOSZ, valamint az Agrárkamara – és az egyes települési közösségeknek lehet katalizáló szerepük. Szükséges a mezőgazdasági üzemszabályozás jogintézményének a bevezetése. (Erre az EU hét tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban is találunk példát.) A külföldiekre és a hazai jogi személyekre vonatkozó földvásárlási tilalom meghosszabbítása mellett a birtokrendezés céljából indokolt támogatást kérni az EU-tól, vagy pedig a jelenlegi támogatási keretösszegen belül forrásátcsoportosítást szükséges végezni. A családi gazdaságok kiemelt támogatása érdekében EU-konform intézkedések bevezetése, illetve újraélesztése szükséges.
其他摘要：Since the change of political regime in Hungary, the issue of arable land has been seen in a different light. In the previous decades – according to the prevailing Marxist work value ideology – agricultural land, one of the main factors in agricultural production, was not assigned any value as it was not created through work. There was no real land market either. The ad hoc sale of the small plots left in private ownership cannot be considered, even remotely, an indication of the price of land. Due to the lack of clear agricultural policy in the preceding decades and therefore the missing land policy and farm regulation, the situation of land ownership and farm sizes in Hungary reflects the results of the indemnification programme and its distortions. The land ownership has solidified and is difficult to change. The advocacy groups – MAGOSZ, MOSZ and the Chamber of Agriculture – as well as the local communities could act as catalysts promoting the clearing up of land ownership issues, one form of which is land exchange. The legal institution of agricultural farm regime should be introduced. (A similar system exists in seven Member States as well as Norway and Switzerland.) In addition to prolonging the land purchase moratorium applicable to foreigners and domestic legal persons, funds should be requested from the EU for land ownership restructuring, or funds should be reassigned within the current aid envelope. EU-compatible measures would need to be introduced or revived in order to provide priority aid to family farms.
